How to love? - 4. fejezet

Mosolyogva léptem be az Entertainment tornatermébe, ahol éppen egy izgalmakkal - no meg persze kiabálásokkal - teli kosárlabda meccs zajlott; BTS ellen BTS. Nem tudom, hogy hogyan osztották fel a csapatokat, de abban már biztos voltam, hogy Jimin és Jungkook egy csapatban vannak, mivel az előbb említettek egy hosszas passzcserét zavartak le. 

Felültem a lelátóra, s ekkor mellettem pattant a labda. Majdnem szívinfarktust kaptam, de csak mosolyogva visszadobtam nekik a lasztit. 

- Hogyhogy itt vagy, Nara? - érdeklődött Jimin, miközben bedobott egy kosarat.

- Elszeretnék nektek mesélni valamit, de előtte fejezzétek be a játékot - magyaráztam vigyorogva. Kíváncsiskodva pillantott rám az összes Bangtan Boy, mire derűm még nagyobb lett. - Van időm, úgyhogy játsszatok csak - megrándították a vállukat és folytatták a játékot, kivéve Yoongi. Engem nézett. Integettem neki, mire rám kacsintott. Kissé elpirultam, de nem fektettem nagy hangsúlyt a dologra, hanem farmeromat kezdtem piszkálni. 

Mindössze pár percig bírtam lefelé nézni, kissé megszédültem. Párszor megráztam a fejem, majd telefonomat kivettem a zsebemből és hangosan bekapcsoltam a Growl-t. A srácok meghallották és feneküket kezdték el ütemre rázni. Én gyorsan lefutottam, majd a refrénnél elkezdtem táncolni a koreográfiát. A fiúk tapsolni kezdtek, én pedig arcomat hajam mögé rejtettem. Valaki közelebb lépett és szorosan magához húzott. Nagyra nyílt szemekkel néztem, ahogyan Park Jimin megszorongat.

- Hé, nagyfiú! Nem kapok levegőt.

- Jajj, bocsáss meg - szabadkozott, miközben hátrébb lépett. Pironkodva helyezte fejére fullcapjét. Én csak halkan kuncogtam, majd belebokszoltam a vállába, hogy ne legyen zavarban. Rám pillantott, majd édesen elmosolyodott. Megesett rajta a szívem, így végig simítottam az arcán. Azt hittem, hogy ezek után megnyugszik majd, de pont az ellenkező hatást értem el vele. Arca hirtelen olyan rákvörös lett, mintha negyven fokban naptej nélkül lett volna a strandon. A srácok 'húú-ztak' egyet. Lesütöttem a szempilláimat, mikor valaki halkan köhintett egyet. Rá emeltem a tekintetemet és egy kissé rossz kedélyű Sugaval találtam szemben magam. Nem értettem, hogy mi a baja, de a többiek előtt nem akarom megkérdezni tőle, így inkább belekezdtem a történetembe.

- Kéééééépzeljétek - kezdtem ujjongva a mesémet. - Holnap megismerek három lányt, akikkel lehet, hogy egy csapatban leszek. 

- Úristen, Nara! Gratulálok! - örvendezett velem együtt Jungkook, majd felkapott és háromszor körbe forgott velem. 

- Tudsz már valamit róluk? - kérdezte V.

- Mi lesz a koncepciótok? - hallatta hangját J-Hope.

- Mikor fogtok debütálni? - mosolygott Jin. Én egyszerűen mindenkit csendre intettem.

- Még nem tudok semmit sem. Apám kb. fél órája közölte velem az egészet. Hát nem nagyszerű?! - szemeim csillogtak, s hangerőmből nem tudtam visszavenni.

- Mind nagyon örülünk neked - simogatta meg buksimat Rap Monster. - Ugye, Yoongi hyung? - mindannyian Sugara pillantottunk, aki csak könnyedén villantott egy szexi mosolyt, amitől én elolvadtam a többi egyed, pedig - szerény véleményem szerint - nem igazán gondolta vonzónak ezt a vigyort. 

- Gratulálok, Nara. Ügyes vagy! - mondta nemes egyszerűséggel, amit én nem tudtam hova tenni. Értetlenül néztem rá, de ő csak megrázta a fejét és folytatta azt, amit mondani akart: - Éhes vagyok! Menjünk enni - amint kijelentette el is indult. 

- Várj, Yoongi! Hadd döntsük el, hogy mit eszünk - mondta ésszerűen Jin.

- De én nem akarok már menni sehova csak a dormba - nyavalygott a maknae. 

- Javaslom, hogy menjek csak Suga hyung és még egy ember - ez nem is inkább javaslat, hanem kijelentés volt Jimin részéről. - Döntsük el kő-papír-ollóval - már mindenki felkészült a játékra, mikor megszólaltam:

- Majd én elmegyek vele, csak válasszátok ki, hogy mit akartok enni. 

A rappere pillantottam. A kosárlabdával szórakozott, s különböző trükköket mutatott be, amitől nekem a szavam is elállt. Nem tudtam sokáig csodálni a fiút, mivel a többi BTS tag kijelentette, hogy mit akarnak enni; kimbap-ot. Bólintottam, majd elindultam a labdával szórakozó srác felé.

- Gyere menjünk, mielőtt esni kezd a hó - szó nélkül oda dobta a lasztit a Hoseoknak, majd csöndesen követni kezdett. Felmentünk a táncterembe, ahol felöltöztünk, majd szintén nagy hallgatásban kiléptünk a Big Hit Entertainment ajtaján.

Lassítani kezdtem a tempómon, hogy bevárjam, de mikor utolért, akkor meg begyorsított, így maga mögött hagyva engem. Fújtattam egyet, majd utána eredtem és megfogva a vállát magam felé fordítottam.

- Baj van? 

- Nem. Mért lenne? - kérdezte flegmán és már indult is volna tovább, ha nem tartom vissza. 

- Nem értelek. Valami rosszat tettem vagy mondtam? 

- Nem, csak.. - mély levegőt vett. - Csak rosszul esik, hogy mással is ugyanolyan kedves vagy, mint velem.

- Ezzel azt akarod mondani, hogy másokkal legyek tapló?

- Nem, dehogyis! Csak azt hittem, hogy számodra különleges vagyok, de félre értettelek - elnézett egy másik irányba, s én még mindig homályosan láttam a dolgokat. Számomra kivételes fiú és vonzódom hozzá. Oh, de még mennyire, hogy vonzódom hozzá. Négy év van köztünk és sosem fordult meg a fejemben, hogy akár ő is így érezne irántam. Még a baleset, akarom mondani a csók után sem. Kedvesebb lett és talán jobban is figyel rám, de szerintem ennyi az egész.

- Különleges is vagy - mondtam somolyogva.

- Azt mindjárt gondoltam - nevetett. - Csakhogy nem úgy vagyok különleges, mint egy férfi - lefagytam. Ezzel most azt akarja mondani, hogy..? - Én csak úgy tudok rád nézni, mint egy nőre, nem mint egy barátra - szívem tízszer gyorsabban kezdett dobogni. A szavak a torkomra forrtak. Csak tátogtam, akárcsak egy hal, de egy hang nem jött ki a számból. Yoongi csak kinevetett, majd közelebb húzott magához. - Nos, mit szólsz? - halkan hebegtem még egy ideig, majd összeszedtem a gondolataimat és azokat szavakba öntöttem:

- Nem zavar, hogy csak gimnazista vagyok? - bazsalyogva fejét rázta, ezzel jelezve, hogy nem zavarja. - És az sem zavar, hogy nem tudom, hogyan kell szeretni? - kicsit habozott, majd megpuszilta a homlokomat.

- Majd én megmutatom, hogy hogyan kell szeretni.

Elpirultam, s ő csak kuncogott. Kezét nyújtotta, amit örömmel elfogadtam. Nem fűztük össze az ujjainkat, mivel nem vagyunk szerelmesek, sőt egy pár sem vagyunk. Mindössze jól esett az, hogy megfoghattam gyöngéd tenyerét. Ezer wattos vigyoromat senki és semmi sem tudta volna eltüntetni, aztán hirtelen megjelent egy csapat - nagyjából velem egy idős - tini lány. Sugat egyből betámadták és emiatt el kellett engednem. Nem tudom, hogy a fanok az egészből mit láttak, de remélem nem sokat, különben oda a még nem is létező hírnevemnek.